Kedves Hölgyeim!
A mai alkalommal időutazást teszünk a história világába, és olyan uralkodónőket, illetve koronás sarjakat mutatunk be, akikről anno az a hír járta, hogy a kelleténél szorosabb kapcsolatot ápoltak saját nemükkel. Egy ilyen nevezetes hölgyről, a svéd Krisztina királynőről már esett szó, most egy csokorba gyűjtöttük a többieket…
Következzenek hát hol mulatságos, hol szomorkás pletykák régmúlt idők „hajlamvert” nagyasszonyairól!
Anna, brit királynő (1702 -1714)
Anna sógora, III. Vilmos halála után, 1702-ben lépett a trónra.
Bár kétségtelenül nem tartozik az angol történelem legismertebb uralkodói közé, néhány érdekességet mindenképp hozzáfűzhetünk nevéhez, például a következőket:
-Ősei igazi „forradalomcsinálók” voltak: nagyapja az az I. Károly, aki miatt kitört az angol polgári forradalom, apja pedig az a II. Jakab volt, aki miatt meg a revolúciók közül a „dicsőséges” jelzővel illetett robbant ki;
-Ő volt a Stuart-ház utolsó, egyben Nagy-Britannia első uralkodója (1707-ben az Acts of Union értelmében Anglia Skócia és Wales egy államban egyesült, így született meg hivatalosan is Nagy-Britannia Egyesült Királysága);
-Uralkodása alatt szerezték meg a britek Gibraltárt a spanyol örökösödési háborúban elért sikereik miatt;
-Jelentősen hozzájárult az angol teakultusz kialakulásához azzal, hogy a megszokott ale sör helyett teát ivott a reggelihez. A teadivat főleg a nők között terjedt gyorsan, amit jelentősen elősegített, hogy a teázókba ők is beléphettek, a kávéházakba viszont nem;
-Végül, de nem utolsó sorban, 1705-ben ő ütötte lovaggá Isaac Newtont…
Személye azonban magánélete okán is szolgál érdekességekkel:
Egyrészt, mert bár férjének, dániai György hercegnek tizenhét gyermeket is szült (még a mi Mária Teréziánkat is überelve:-), ám egy sem maradt életben. (Halála után így szállhatott a korona a Stuartok protestáns oldalágára, a Hannover-házra.)
Másrészt, mert a kortársak szerint nem különösebben okos, beteges Anna helyett voltaképpen miniszterei, illetve kegyencnői kormányoztak…
Annak királynő ifjú korában kizárólag udvarhölgyekből álló közegben nevelkedett. Talán nem is csoda, hogy már kamasz korában fellobbant benne a vonzalom saját társnői iránt, amit azzal fejezett ki, hogy szerelmes levelekkel ostromolta őket. Ezekben az időkben ismerte meg Sarah Jenningset is, akihez a leghosszabb románc fűzte, s aki később egyik legbefolyásosabb tanácsadója lett. Jennings John Churchillhez, Marlborough hercegéhez ment feleségül, akit Anna közvetlenül trónra lépése után a Térdszalagrend lovagjává ütött, majd a spanyol örökösödési háború idején kinevezett az angol csapatok fővezérévé.
Sarah Jennings pedig, immáron Sarah Churchillként Anna kamarása lett. A két hölgy kölcsönös bizalmuk és ragaszkodásuk jeleként mellőzött mindenféle tiszteletadási kötelezettséget, egymást Mrs. Morley és Mrs. Freeman néven becézték az udvari nyilvánosság előtt…
Anna 1708-ban szakított kedvesével, később pedig, amikor bebizonyosodott, hogy Marlborough több mint 200 ezer angol fontot elsikkasztott, a herceget leváltotta főparancsnoki címéről, bíróság elé állította, és feleségét is elbocsátotta.
Az angol közvélemény szemlesütve valahogy elfogadta ezt a viszonyt. Következő kapcsolata viszont már közbotrány okozott. Új kedvese, Abigail Hill ugyanis nem elég, hogy saját szobalánya volt, még bele is mert szólni az angol politikai életbe.
Annánk a ribillió miatt a jó öreg alkoholnál keresett vigaszt, és igen, ő volt az, akit emiatt Brandy néninek csúfoltak:-). Közben alaposan meghízott, köszvényes is lett, így kénytelen volt fürdőkúrákat venni. Brandy néni azonban még itt is „feltalálta magát”: új adottságait kihasználva pufók amazonnak öltözött, akit szüzek serege vigyázott:-)))))))
Anna Ivanovna cárnő (1730-1740)
Anna cárnő 1693-ban született V. Iván cár, I. Péter társuralkodójának negyedik lányaként. 1710-ben feleségül ment Frigyes Vilmoshoz, Kumberland hercegéhez, azonban a herceg egy évvel később elhunyt. Anna 1711 és 1730 között Kumberlandban uralkodott, de soha többé nem házasodott meg.
II. Péter cár 1730-ban elhalálozott anélkül, hogy utódját megnevezte volna. Így az uralkodóválasztás kérdése az ún. Legfelső Titkos Tanács kezébe került, amely könnyen irányíthatónak vélve a hercegnét, felajánlotta neki az óriási ország irányítását. Döntésükben csalódniuk kellett: Anna ugyanis trónra kerülve egyeduralkodónak kiáltotta ki magát és feloszlatta a Tanácsot…
Bár a „frissen sült” cárnő is előszeretettel élt szibériai száműzetésekkel, ellenzéki főnemesek és vélt vagy valós összeesküvők elleni megtorlásokkal, azért néhány reform is kötődik uralkodásához. 1731-től kezdve a nemesek újból szabadon végrendelkezhettek földjükről, és minden nemesi családból egy fiú mentesült a katonai szolgálat alól, hogy otthon gazdálkodhasson. 1732-ben pedig ismét Szentpétervárt tette meg fővárosnak Moszkva helyett. Ugyanebben az esztendőben létrejött a cári hadapródok testülete, mely nagy lehetőséget biztosított a tanulni vágyó nemesi ifjak számára. A cári színház Anna uralkodása alatt kapott állandó társulatot, de ekkor alapították az első oroszországi balettiskolát is.
Külön pozitívum, hogy miként elődei, ő maga is igen kedvelte a tokaji borokat, létrehozva az orosz tokaji borvásárló bizottságot, amely közel 65 éven át működött. Uralkodása alatt évente körülbelül 50-60 ezer litert bort vásároltak fel, ezenfelül Hegyalján állandó rezidenssel orosz kolónia működött az üzlet ellenőrzésének céljából. A tokaji borvásárlás alapjait még I. Péter „rakta le” , de Anna cárnő idején élte fénykorát a magyar-orosz borkapcsolat.
A cárnővel kapcsolatos leghíresebb történet azonban mégsem tokajinkoz fűződik. 1739-ben egy jégpalotát emeltetett a befagyott Néván és arra kényszerítette Golicin herceget (akit később kivégeztetett) hogy ott töltse el nászéjszakáját…
Anna egyéb extravaganciákról is híres volt. Szűkebb udvartartásában törpékkel, torzszülöttekkel, csepűrágókkal vette magát körül. És fiatal szépségek válogatott hadával…
Bár volt állandó szeretője kegyence, Biron gróf személyében, érdeklődését mégis inkább a szemrevaló fruskák keltették fel. Társadalmi rangra való tekintet nélkül. Mindez hamar köztudomású lett. Keleti kormányzói emiatt például úgy „kedveskedtek” minden oroszok cárnőjének, hogy a távoli kormányzóságokból egzotikus varázsú perzsa és grúz leányokat hoztak neki „ajándékba”…Az egyébként termetes és épp ezért nagy méretű alsóneműit titokban, lakat alatt mosodába szállíttató:-) cárnő egyeduralkodó hajlamait magánéletében is kiélte: szeretőinek minden kívánságát teljesíteniük kellett. Egy történet szerint pl. egyikük addig énekelt a vergődő cárnő ágya mellett, amíg a fáradtságtól össze nem esett…
Pármai Izabella infánsnő és Mária Krisztina főhercegnő kapcsolata
Mária Terézia életével kapcsolatban közismert „adat”, hogy tizenhat utódot hozott világra. Angol „kolleganőjével”, Anna királynővel ellentétben gyermekei közül tíz szerencsésen megélte a felnőttkort. Leányai közül a leghíresebb kétség kívül XVI. Lajos felesége, a szerencsétlen sorsú, Marie Antoinette, a szívének legkedvesebb pedig a Miminek becézett Mária Krisztina volt.
Fiai közül kettő később magyar uralkodó is lett, II. József és II. Lipót néven.
Történt, hogy későbbi kalapos királyunkat még ifjú főherceg korában eljegyezték Bourbon Pármai Izabellával, az akkor 18 esztendős spanyol infánsnővel. Az ekkor még kellemes modorúnak, szép külleműnek ítélt Józsefet a lány mandulavágású szemei, gyönyörű vonásai nyomban elbűvölték. Ergo belezúgott izibe Izibe:-). Hamarosan nyélbe is ütötték hát a lagzit.
Pármai Izabella későbbi jellemét szülei hideg és érzelem nélküli kapcsolata, édesanyja túláradó szeretete és korai halála alapvetően befolyásolták. Hamarosan kiütköztek rajta a melankóliára való hajlam tünetei. Gyakran esett búskomorságba, a halál gondolata foglalkoztatta. Érzékenysége mellett híres volt zeneszeretetéről, tehetségesen hegedült. Emellett itáliai és francia filozófusok műveit olvasta, sőt a matematika világában is otthonosan mozgott.
József főherceg házasságuk alatt nagy figyelemmel vette őt körül, és elhalmozta ajándékokkal, szerelmének apróbb-nagyobb jeleivel. A finom lelkű, szépséges és tündöklő tehetségű Izabella azonban nemcsak férje szívét ejtette rabul, hamarosan az egész császári család megkedvelte őt. Legjobban a tőle jellemben gyökeresen eltérő, lobbanékony, szeszélyes, életvidám Mária Krisztina főhercegnő…(Ellentétek vonzzák egymást?:-)
Férjének odaadó szerelme ellenére Izabella hamarosan visszahúzódott saját belső világába, mély melankóliájába, a halálvágy foglalkoztatta. Csak egy valakit engedett közelebb magához: sógornőjét. A két hölgy között hamarost erős érzelmi vonzalom jött létre. Sűrűn beszélgettek közös érdeklődési területükről, a zenéről és egyéb művészetekről, miközben észrevétlenül egymás iránt is megnőtt az érdeklődésük. Egyre gyakrabban jártak át a másik lakosztályába, titkos helyeken randevúztak, és napi intenzitással cseréltek rajongó hangvételű leveleket…Románcuk legismertebb és legbizarrabb epizódjaként a pármai hercegnő egy díszes árnyékszékkel ajándékozta meg kedvesét, a hozzá „csatolt” kísérőlevélben arra kérve Mimit, hogy mikor használja, gondoljon rá…:-)))
Az udvarban lassan közszájon kezdett forogni a két főhercegnő feltűnően intim kapcsolata. József főherceghez is eljutott a hír, aki megneheztelt húgára. És persze Mária Terézia is értesült a nemkívánatos viszonyról, aki egy levelében így reagált: „e rajongó kapcsolat valójában túllép azon a határon, amelyen belül egy ilyen rokonszenvnek meg kellene maradnia, a mi felfogásunk szerint.” Később leánya Izabellához írt leveleit is elkoboztatta.
Az ifjú ara tudta, a család elvárja tőle, hogy egészséges trónörököst hozzon a világra. Végül csak egyetlen kislánnyal sikerült megajándékozni férjét, (akihez cseppet sem vonzódott fizikailag), többi gyermekét korán elvesztette. Mindez tovább mélyítette depresszióját. Nem véletlen talán, hogy alig 22 évesen 1763-ban örökre lehunyta szép mandulavágású szemeit. Utolsó szavai a következők voltak: „Egész testem tűzben ég, mert egész testemmel vétkeztem.” A mondat arra utalhat, hogy Izabellát mély bűntudat gyötörte a Mimivel való titkos kapcsolata miatt…
József főherceget lesújtotta szeretett feleségének elvesztése. A csapást élete végéig nem tudta feldolgozni. Mária Krisztinának úgy tűnik könnyebben ment: hamarosan beleszeretett egy német hercegbe, akivel boldog házasságban élt 1798-ban bekövetkezett haláláig.
