CaféLeszbosz

Eme blog arra a melegen nemes feladatra tesz kísérletet, hogy csokorba gyűjtsön mindent, ami a leszbikussághoz kötődik, csak kicsit másképp szól a „másságról”: elsősorban kulturális vonatkozásait veszi hanyagul szubjektív eleganciával górcső alá leszbikus univerzumunknak, legyen szó irodalmi alkotásokról, filmekről, egyéb művészeti ágakról, „méltán hírességekről”. Vagyis aki dielvördről, imedzsinmíendjú-ról, Madonna, Britney és egyéb trendi hölgyhírességek nemzeteket átívelő csókváltásainak misztikus üzenetéről, Lindsay Lohan leszbikus kalandjairól és EcetTera… akarna e helyütt olvasni, az egy másfajta kávézóba üljön be, amolyan gyorsbüfésbe:-)

Bemutatkozás

Ladies and Ladies and Gentlewomen!:-)

I am Gina…(but not Gershon, és mégcsak nem is a nagy Loló:-)
Teljes nevem Venus Aphrodité Gina Monologue, de szólítsatok csak Ginának…

Friss topikok

KIS ESTER HÁZY FELADAT…

GinaM 2011.09.15. 11:12

Üdv Leszbosziak!

Mielőtt belevágnék jelen témámba, kellemetes kötelezettségemnek hadd tegyek eleget. Az eleddig kitűnő verseiről ismert HobbiHilda/Lovas Nagy Anna "kézművész":-) első regényének bemutatóját ajánlanám becses figyelmetekbe:
 

Verazélet - Könyvbemutató az Alexandra Könyvesházban

2011. szeptember 22. 18.00 óra 

Alexandra Könyvesház Panoráma Terme, Budapest, Nyugati tér 7.

A Noran Könyvesház meghívja Önt Lovas Nagy Anna a kiadó gondozásában megjelent Verazélet című regényének könyvbemutatójára, az Alexandra Könyvesház Panoráma Termébe, 2011 szeptember 22-én, csütörtökön 18 órára.

A kötetet bemutatja Bódis Kriszta, író, dokumentumfilmes.
Felolvas Fullajtár Andrea, a Katona József Színház színművésze.
Közreműködik Bárdos Deák Ági előadó, és Darvas Ferenc zeneszerző.


 

Ezek után ismét üdv az aetherben delejányok! Múltkori ígéretemhez hív valék. Leszboszi ladikom (kifejezetten az jó öreg alliteráció kedvéért írtam így:-) kikötöttem a magyar hattyúk taván. És ha már kikötöttem, össze is számoltam belőlük vagy tizenhetet. „A tizenhét az prímszám. És hogy mi vólna a prímszám. Prímszám kedig az vólna, az mi csak őmagával és eggyel vóna osztható”…

Hát akkor ugorjunk is fejest ebbe a különös tóba…(Csak nehogy a hattyúk megijedjenek és felszálljanak:-). Aztán pedig béülünk egy "ennenjáró ördöghintóba" es…

Ma esti témánk ismét „three in one”-os (vagy „four in one”-os?:-) egy/két szerző:-) egy regényének egy filmjéről értekezünk jó magyarsággal:-)

 

  

„A grammatikai tér én vagyok”

 

A serző:-) – Esterházy Péter

 

Na, róla aztán végképp nem lehet adatolva írni. Nem volna illendő. Item-ezzünk hát e helyütt ehelyett csak amolyan gondolatfoszlányokat.

Néha az az érzésem, ő a magyar irodalom Einsteinje, aki felfedezte a nyelvi relativitáselméletet. De úgy, hogy az már átvezet a quantumirodalomba… Persze, ha tisztában vagyunk a matematikus eredőkkel, meg sem lepődünk. Merjük leírni: léteznek még zsenik. Azóta hiszünk újra benne, mióta feltűnt a Péterek nemzedéke és azon belül is az az előkelő hetyke irodalmi betyár, aki a legtovább ment az irodalmi nyelv korlátainak feszegetésében. És bebizonyította annak korlátlanságát. Nyelvmágus, szómágus. Magába szippantva génanyatejjel minden arisztokratikus hagyományt és jelenkori műveltséget, csakúgy ontja a nyelvi leleményekbe bújtatott nehéz életdolgokat. Az irodalom nyelvén megírt alkotásai a Fancsikó és Pintától a Semmi művészetig magáról az irodalmi nyelvről szólnak. Meg néha egy kis fiktívvalós családtörténetről. Meg történelemről. Meg sok-sok tragédiáról. Humorba ojtva. Lenyűgöző érzéke a nevetőingerek felszabadítására is széles spektrumú: a magyar anekdotás hajlamból is táplálkozik meg nem kevéske keresetlenségből. Szinte keresi is. Eszköztára e téren is vízszintes nyolcas.

A Termelési regénnyel megalkotja az első magyar ikerregényt, mely szocreál paródiaregény és önreflexió is egyben ala Esterházy. Aztán gondol egyet és bebizonyítja, hogy meg lehet írni a magyar irodalom leghosszabb mondatregényét (Függő). Aztán megint gondol egyet és megírja a magyar irodalom legrövidebb regényét (Fuharosok), miközben folyton vendégszövegez (csak győzzük szerény műveltségünkkel:-) Provokál. De megbocsájthatóan. Aztán ráadásnak azt is bebizonyítja, hogy egy adott zárt mű mégsem ab ovo zárt mű. (Bevezetés a szépirodalomba). Meg hogy az önéletrajzi regény ön-álló életrajzot él. Néha meg már magamagától idéz. Néha meg csak úgy könnyeden alkotgat a nőkről. Pontosabban: „Egy nő”- ről vagy kilencvenhét variációban. Kapkodjuk is rendesen a fejünket, mintha mondjuk azon a teniszmeccsen lennénk, ahol Esterházy adogat Esterházynak. Mert ő még erre a képtelenségre is képes. Quantumirodalmilag már bizonyítottan. Olyannyira, hogy  ezredfordulótól írt művei már kultúreseményszámba mennek (Harmonia Caelestis, Javított kiadás, Esti, estibé…)

Ha a Barátok közt vs. Esterházy bokszmérkőzésen indulna, nyilván kiütéses vereség jutna osztályrészéül. Nem véletlen. Arisztokratánk műveinek olvasása nemcsak a média diszkréttelen bája által jól felfalt többségnek de még a senkiföldjén állóknak is komoly cselendzs. Fel kell kicsit „nőni” hozzá. Fülünket jól megvájni. Mert csak így lehet élvezni. De akkor oszt nagyon...

 

„Mindenki idegen önmagadhoz képest”

 

A regény – Csokonai Lili/Esterházy Péter: Tizenhét hattyúk

 

Ápropó. Majd e’feledtük. Esterházy még önmetamorfózisra is képes. Nem is akarmilyenre. Egyszer csak gondolván egyet, felnőtt férfiúból lelki-irodalmi síkon „átműtettei” magát ifjú, bevállalós nőre. A „műtét” túl jól sikerül. Elhiszik neki. A történet ma már része a magyar irodalmi ledzsendáriomnak. Persze azért nem mindenki „dől be”, hisz ismerik már nem kevesen nyelvfeszegető és játékos hajlamait. Így aztán az Élet és Irodalom hasábjain nem pironkodósan azonmód „kénytelen” beismerni „e nyívvel teljes világnak” az szép gaztettjét. Mindez történik anno az 1987-es esztendőnek június havában 19-re virradólag. Életének fényes 37. esztendejében.

A Csokonai Lili fiktív önéletrajzaként ismertté vált mű 17 hattyú-fejezetből áll.

Sokan „banálisnak” titulálják az egyébként kőkemény szerelmi alaptörténetet. Persze indirekte már más kérdés, mi a banális. Jójó, elhiszem hogy a könyökünkön jön ki ez a „televanavárosszerelemmel” téma:-), de ha belegondolunk, az egész művészet erről szól. Az a francos, egomán Erosz gondoskodott róla. Meg amúgy is: ha végeznénk egy olyan kísérletet, hogy nosza vennénk ki minden szerelmi témájú művet az irodalomból és minden más művágból, akkor jószerével csak a markszengelz nem szőlős tőkéje, meg mondjuk a Gettysburgh című film maradna:-) Ez meg így uncsi. De nagyon. Persze ma már nehéz a szerelemről újat írni, ezt is beösmerem. Csavarosészjárású Péterünk hát ismét gondola egyet, összehordott hattyúból ugyebár tizenhetet, aztán köpött egyet az témabeli ósdiság oltárára, ismét jól odavágva a banalitásnak és tette ezt megint egész különös módon. Az ósdival szemben az ósdinak ható régmúlt barokkos, önéletrajzos irodalmat hívta hív segedelmül. A fátumos végzet pedig véle vala. Persze azért ízig-vérig mai a történet. A mai korban lüktet. Még akkor is, ha antik sorstragédiává is „fajul/nemesedik”. Tudniillik egy hhh lányról (halmozottan hátrányos helyzetű; értsd itt: cigány kamasz árvalány) és korunkhőse csélcsap domine Kéri Mártonról szól a szólnivaló.

A mű rövid, de velős...Meg hát tudjuk: nem a mennyiség a minőség. Tele van mélyrétegekkel a mű, nehéz vallási motívumokkal és izgalmas számszimbolikával „terhes”. Magáról a nyelvi zsenialitásról meg már eleget értekeztünk fennebb. Lelkitükrös ennenjáró ördöghintónkkal (szem) először gyorsan olvassuk. Aztán újra elolvassuk. Lassabban. Aztán még lassabban. Egymás után vagy tizenhétszer:-)Nemlehetmegunnisohasohanemlehetmegunni…

Ui: Plankhurst-utódként meg csesszemeg, hogy miértvan, hogy a magyar irodalomban a férfiak alkotják meg a legjobb női énregényeket Kármán Józseftől Németh Lászlón át és Esterházy Péterig??…:-)

Ui1: Maj’ elfeledtem: nyilván, a kisregényben is van szelíd kis leszbikus utalás. A hattyú-fejezetekből nem másban, mint az Asszonhattyúban.

 

„A film idegen a regényhez képest” (igen ez az én bonmot-om:-)

 

A film    Érzékek iskolája

 

Nyilván nem véletlen a fentebbi önidézés:-). Esterházy-torta helyett mignon…

Történt, hogy 1996-ban Sólyom András rendezésében, Kaszás Attila, Gryllus Dorka, Udvaros Dorottya és Kovács Lajos főszereplésével filmre merészkedett a regény. Dicsérendő az a kurázsi, ahogy Sólyom megkísérelte képi nyelvre átültetni az általa olyigen megszeretett kisregényt. Csak épp azt nem tudta eldönteni, hogy kommersz közönségfilmet vagy művészmozit keráljon-e. Kommerszet Esterházy műve miatt nem volt illő, művészalkotást meg nem sikerült. Amolyan különös korcs lett belőle így aztán. Keressük erényeit. Hogy például tökjó a zenéje Nikola Parovostul Andro Dromostul Másik Jánosostul. Csakhogy albumokat a CD-lejátszóba is be lehet tenni. Vagy ott van Lázár Kati fantasztikus alámondása a regényből a célnak megfelelően kimazsolázott részekből. Akkor szavazzunk meg neki egy hangoskönyvet. Vagy ott vannak Gerlóczy Sári érzékeny rajzai. Neki meg egy kiállítás dukál. Önmagában ilyen minőségi kellékektől viszont egy film még nem feltétlen lesz jó. Akkor vegyük a szereplőket. Gryllus Dorkával kapcsolatban mindig az a nagy dilemmám, hogy nem tudom eldönteni ennyire természetes vagy ennyire mesterkélt? Itt-ott nagyon jó, itt-ott meg nagyon nem. Nagyon szép a nő, nagyon izgalmas és egzotikus, nem hétköznapi, alapvetően jó választás volt. De csak alapvetően. Ebben a filmben még az egyébként általam oly nagyra becsült Udvaros Dorottya is igen vicces a hideg-kék érzékiségével…Pilátusacredoban alapon még a vállalkozóvá átvedlett Kaszás Attila a legmegbízhatóbb láncszem. (Persze itt szomorún ötlik fel bennünk tragikus halála. Nem a filmbeli:-(.  Az egyebek meg NagyKrisztatereskovástul, Albert Györgyistül (itt ismét szomorkodunk, hogy így múlik el a világ tehetsége:-( meg sziráki kastélyostul, Medve-tavastul, óriástelefonostul stb…csupán csak kortörténet. Nosztalgikus időutazás. De ki akar itt nosztalgiázni Esterházy után szabadon?:-)

Ui: megint maj’elfeledtem a leszbikus szálat! Nyilván anno még némi puskaporos botrányszag (meg nézettségnövelés-íz) terjengett a levegőben a két végletes külsejű, hasonló nevű magyar femme fatale-ok összecsókolódzása meg miegyebezése mián. Ennenmagam nyiladozó leszbikus értelmemmel nyílván nem vettem rossz néven. Csakhogy le kell írnom egy kövezésgyanús véleményt: a legviccesebb jelenet számomra a filmben épp G.D. és U. D. szerelmes jelenete. Pedig szép is lehetett volna, esztétikus is. Csak az az idétlen törülköző ott ne lett volna:-)

 

Persze senki kedvét nem akarom itten szegni, következzék az a bizonyos jelenet... (Kb a 3. perc utánra érdemes koncentrálni:-)

Szóval Dorka a Dorkával…:-)

 

 

After: Gryllus Dorka egyéb csókos jelenetekben...

 

http://videa.hu/videok/film-animacio/zuhanorepules-szexjelenet-gryllus-dorka-kokain-

 

Mivel viszont nekem "sok tetemöm vagyon":-), következő alkalommal "ennenjáró ördöghintónkból" kiszállván egy névleg hasonlatos közlekedési eszközben visszaszáguldunk az időben…Titokzatos vagyok? Legközelebb mindenre fény derül…

 

Címkék: film kultúra esterházy péter művészet leszbikus könyvajánló lovas nagy anna csokonai lili tizenhét hattyúk érzékek iskolája verazélet

Szólj hozzá! · 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

http://cafeleszbosz.blog.hu/api/trackback/id/tr253229102

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Felejthető leszbikus nyavajgásLovas Nagy Anna - Verazélet 2012.01.04. 21:51:07

Megyek az utcán, zebra: 1könyv verazélet. Várok a villamosra, kuka: 1 könyv verazélet. Röpke két hét után már kezd érdekelni, hogy mi lehet az, amiért több hektó fehér festéket kentek fel a kutyaszar, cigicsikkek és kiszáradt hányásfoltok közé Budapest...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.