CaféLeszbosz

Eme blog arra a melegen nemes feladatra tesz kísérletet, hogy csokorba gyűjtsön mindent, ami a leszbikussághoz kötődik, csak kicsit másképp szól a „másságról”: elsősorban kulturális vonatkozásait veszi hanyagul szubjektív eleganciával górcső alá leszbikus univerzumunknak, legyen szó irodalmi alkotásokról, filmekről, egyéb művészeti ágakról, „méltán hírességekről”. Vagyis aki dielvördről, imedzsinmíendjú-ról, Madonna, Britney és egyéb trendi hölgyhírességek nemzeteket átívelő csókváltásainak misztikus üzenetéről, Lindsay Lohan leszbikus kalandjairól és EcetTera… akarna e helyütt olvasni, az egy másfajta kávézóba üljön be, amolyan gyorsbüfésbe:-)

Bemutatkozás

Ladies and Ladies and Gentlewomen!:-)

I am Gina…(but not Gershon, és mégcsak nem is a nagy Loló:-)
Teljes nevem Venus Aphrodité Gina Monologue, de szólítsatok csak Ginának…

Friss topikok

„ANGYALI” KÖR - AVAGY A MAGYALFAERDEI VARRÓLEÁNYOK KLUBJA

GinaM 2011.03.13. 21:34

Mostani témánk kiindulópontja még mindig Mercedes de Acosta. Előző előtti cikkünkben felsoroltuk pár olyan hölgynek a nevét, akikkel intim viszonyba keveredett. E  (többnyire) színésznők egy része ma is világhírű (Garbo, Dietrich), más részük inkább a maga korában számított ismertebbnek a filmvilágban. Előre figyelmeztetek azonban mindenkit, hogy a szálak kib(l)ogozása helyett azok még inkább össze fognak kuszálódni. Ami azért különös, mert a mai alkalommal egy „varrókör” tagjait mutatjuk be:-) Kezdjük magával a „varrókör-jelenséggel”! 

 „Két nő közötti szerelem a legszebb dolog a világon."

A leszbikusság megélésének voltak szabadabb és kevésbé szabadabb korszakai az ókortól napjainkig. Ilyen levegősebb időszaknak számítottak az első világháború utáni évtizedek. Nem csoda, hogy a háborús sokk után az emberek a jelen örömeibe menekültek, a „carpe diem” hedonista szelleme kiugorván palackjából megbolondította az erkölcsöket is, valóságos forradalom zajlott le e téren. Mint ahogy a művészetekben is. Művészet és kötöttségek nélküli életforma szorosan összekapcsolódik a korszak akkori európai kultúrközpontjainak világában. Bécstől Párizsig, Londontól Berlinig - ahol ha csak különféle „szub”-klubokban is, de lehetőség nyílik a leszbikusság megélésére is - eleven és pezsgő társasági (és egyéb:-) viszonyok bontakoznak ki ezekben az időkben. És még valahol: Hollywoodban, amely egy teljesen új művészeti ág, a film kultikus centrumává növi ki magát. Itt is vadak az éjszakák, csak épp luxuskellékek között. Ám az álomgyári színfalak mögött is megteremtődik egy sajátos leszbikus kultúra, mely a ’20-as -  ’30-as években élte aranykorát. Diana McLellan pár évvel ezelőtt The Girls: Sappho goes to Hollywood találó címmel írt egy könyvet, melyben részletesen feltárja azt a kört, mely „Sewing circles” néven működött. A legenda szerint Alla Nazimova alkotta meg a magát kifejezést, körbeírására annak a jelenségnek, melyről alább lesz szó. (Lilyan Tashman vagy Talullah Bankhead mellett többek között ő is híres volt pazar és, hát ma úgy mondanák, vad leszbipartijairól.) A „társaság” „kávéhabja” (hogy stílusos legyek:-) főként híres hollywoodi színésznőkből tevődött össze, akik többsége elsősorban karrierjüket féltvén ne merték nyíltan felvállalni nők iránti vonzalmukat. Kénytelenek voltak kettős életet élni. A hollywoodi aranykorban a Hays-kódig amolyan fű alatt tudomásul vett dolog volt a másság. Ám mivel óriási összegek forogtak kockán, a közvéleménynek nem volt szabad tudnia semmiről. Igen sokan ezért ún. „levendulaházasságban” életek (ha tudni akarod mit jelent ez a kifejezés, kénytelen leszel végigverekedni magad e cikken:-) Persze akadtak „bevállalósabbak” is, akik fittyet hánytak „hivatalosékra” és nem titkolták ilyen-olyan vonzalmaikat. (pl Lilyan Tashman, Marlene Dietrich). Voltak köztük biszexuálisok és olyanok is, akik csak nőket szerettek, „imidzsük” miatt mégis kénytelenek voltak azt titkolni (pl Greta Garbo). Többnyire nekik jött jól a varróköri munka:-). Itt ugyanis felvállalhatták magukat és végre nem kellett szerepet játszaniuk, színésznőség ide vagy oda:-). Ebben a „titkos” társaságban a kor egy sereg híressége megfordult. Amikor 1930-ban az ún. Hays-féle, filmekre vonatkozó „etikai” kód megjelent (mely pl. előírta, hogy csak heteroszexuálisok játszhatnak filmekben), sokan még inkább megijedtek és bezárkóztak. A kör szép lassan bezárult…

McLellan részben magánlevelezésekből, részben FBI akták segítségével próbálta megragadni ezt a kort és kört, melynek tagjai között olyan nevek szerepelnek, mint: Alla Nazimova, Greta Garbo, Eva Le Gallienne, Jean Acker, Katharine Cornell, Tallulah Bankhead, Marlene Dietrich…

Kezdjük a feltételezett tettes „névadóval”…(Előre elnézést, hogy jó szokásommal ellentétben most kissé adatoltabb leszek, de mindent megteszek, hogy jól bespice-oljam:-)

Alla Nazimova

A Miriam Edez Adelaida Leventon néven született Alla Nazimova (Jalta, 1879 - Los Angeles, 1945. július 13.) orosz származású amerikai színésznő, forgatókönyvíró és producer volt. Nazimova színházi karrierje korán virágozni kezdett és hamarosan már jelentős csillagnak számított hazájában. 1905-ben felkerekedett, hogy még nagyobb csillaggá váljon és hol máshol tette ezt meg, mint New York-ban? A Nagy Almában először egy orosz nyelvű színház létrehozásával kísérletezett, sikertelenül. Annál eredményesebb volt egy évvel későbbi debütálására a Broadway-en. Hamarosan rendkívül népszerűvé vált (olyannyira, hogy még színházat is neveztek el róla) és jelentős csillag maradt éveken keresztül. Mint némafilm-színésznő, a hírnév szele egy évtizeddel később csapta meg, több nagyon sikeres filmet készített ezekben az időkben.(hol máshol, mint Hollywoodban?:-). Nazimova olyannyira biztos volt a képességeiben, hogy saját maga számára írt forgatókönyveket. Bár ne tette volna! Ezek ugyanis bukással és anyagi csőddel jártak és lényegében véget is vetettek filmes karrierjének. A tündöklő hollywood-i években híressé vált különösen tehetséges színésznő kollegák iránti lovagi(n)assága. Leghíresebb kapcsolata között van Jean Acker, aki Rudolph Valentino első felesége volt. (Erről a leszbikus afférról Rudolph Valentino-ról szóló életrajzban (Dark Lover) Emily Leider írt.) A nagyétvágyú hölgy „listáján” szerepelt még Eva Le Gallienne színésznő, Dorothy Arzner rendező, Mercedes de Acosta író, és Dolly Wilde, Oscar Wilde unokahúga. Nazimova 1929-től haláláig Glesca Marshall színésznővel élt együtt.

(Jean Acker, ki mily meglepő, szintén „zenész”, azaz színésznő ugyan Valentino-val való házasságáról vált híressé, de Nazimova révén kapcsolatba került a Sewing circle-el.
Hogy megízlelve a tiltott gyümölcs ízét, el is váljon Valentino-tól és egészen 1978-as halálig együtt éljen egy táncosnővel.

 

Dorothy Arzner (1897-1979) amolyan „első fecske” volt Hollywoodban, hiszen azon kevés rendező közé tartozott, aki nőként talpon tudott maradni a filmszakmában. És nem csak azért, mert úgy öltözött, mint egy férfi, ergo öltöny, nyakkendő:-). Hanem mert igen nagy hozzáértéssel és tehetséggel űzte szakmáját. Minden valószínűség szerint a hangosfilmek létrejöttéhez is nagyban hozzájárult, ő „találta fel” ugyanis a rúdon belógatott mikrofont, melyhez egy horgászbot adta az ötletet:-). Magánéletét tekintve: több romantikus lángolása volt színésznők iránt, ám élete nagy részében koreográfus barátnője, Marion Morgan volt a társa.)   
(Képünkön a róla szóló film plakátja látható)

Eva Le Gallienne

Eva Le Gallienne (1899–1991 - tyűha!) színésznő, producer, igazgató volt egy személyben a 20. század első felében. Londonban született egy francia költő és egy dán újságírónő gyermekeként. 15 évesen debütált Maurice Maeterlinck Monna Vanna című darabjában. Egy évvel később New Yorkba utazott, ahol hamarosan híres Broadway-sztár lett. A’20-as években aranybánya tulajdonos szerelmének (hihetetlen, de nő volt az illető:-) anyagi támogatásával magánszínházat alapított New Yorkban, miután kiábrándult a hivatalos színjátszásból. Ami nőügyeit illeti, az Acostával való viszonya volt a leghíresebb, de ezt kettővel ezelőtt megírtuk, akit érdekel, "lapozzon" vissza:-). Mercedes mellett kapcsolata volt Tallulah Bankhead-el és Alla Nazimovával is. Eva, aki a szexualitásával soha nem volt megbarátkozva, megpróbálta bizalmasan kezelni afférjait. Hamarosan azonban napvilágra került a neve…1927-ben ugyanis megismerkedett Josephine Hutchinson színésznővel, aki épp válófélben volt. A férj, a tárgyaláson kiteregette kapcsolatukat, az eset kisebb botrányt kavart. Eva ekkor depresszióba zuhant és alkoholba fojtotta bánatát.  Életrajzírója szerint pl. egy hideg tél éjjel részegen, Le Gallienne átment egy női szomszédjához és saját kálváriájából kiindulva részegen a következő tanácsot kiabálta oda neki: „Ha megfordult már valaha a fejedben, hogy leszbikus légy, ne tedd! Az életed csak tragédia lesz.” Egy másik életrajzírója leszbikussága miatti szégyenérzetének cáfolataként neki tulajdonítja a híres mondást, miszerint: „Két nő közötti szerelem a legszebb dolog a világon." Az 1930-as évek végén Le Gallienne szerelmi kapcsolatba került Margaret Webster igazgatóval, akivel színházat alapítottak. Az ezt követő következő években Marion Evensen volt a társa.

Ona Munson

Ona Munson (1903–1955) amerikai színésznő volt, legismertebb alakítását az Elfújta a szélben nyújtotta. (persze nem Szkárlettként; egy prostituáltat formált meg:-). Karrierjét énekes-táncosként kezdte, innen váltott a rádiós és színpadi szerepek felé. Első filmes alakítása egy Warner Brothers-produkcióban volt 1930-ban. Ezek után kis időre visszavonult, majd 1938-ban tért vissza újra a képernyőre. David O. Selznick az Elfújta a szél szereposztásakor bejelentette, hogy Mae Westnek szánja Belle, a prosti szerepét, de ez csak a filmet övező reklámhadjárat része volt. Tallulah Bankhead visszautasította a szerepet, mert túl jelentéktelennek tartotta. Végül a szeplős, alacsony Munson kapta azt meg. Munson kisugárzását nem szépségének (merthogy nem volt az), sokkal inkább mély, rekedtes hangjának köszönhette, ami erős szexualitást hordozott magában. Az Elfújta a szél után karrierje stagnált, élete hátralévő részében beskatulyázták Munsont a Belle-hez hasonló szerepkörbe. Háromszor ment férjhez, de nőkhöz is vonzódott. Nem is akárkikhez. Mercedes mellett kapcsolata volt Marlene Dietrich német származású színésznővel is. 51 éves korában öngyilkosságot követett el barbiturát túladagolással. Búcsúlevelében a  következőket írta : „Ez az egyetlen út, hogy újra szabad legyek. Kérlek, ne kövessetek”.

 Katharine Cornell (1898-1974)

Színésznő, író, producer, színháztulajdonos. Az amerikai színjátszás „First Lady”-jeként vált halhatatlanná. Számos Broadway-beli drámai alakításával bizonyította óriási színpadi tehetségét. A tengerentúlon a mai a napig a 20. század legnagyobb színpadi színésznőjeként ismerik el! Gazdag és prominens családban születik. Mivel meglehetősen fiús és nem hagyományos értelemben vett szépség, családja csak Kit-nek szólítja:-) (Remélem, nem jutott eszetekbe David Hasselhoff!!!:-)  Sajátos becenevét végül annyira megkedveli, hogy élete végéig rajta ragad. A fiús kislány már gyermekként képzeletbeli barátokkal játszik a kertben. A család felfigyel különös tehetségére és biztatják a „folytatásra”. Hamarosan New Yorkban találja magát, ahol különböző színházak kezdetben csak „ígéretes”, később már legnagyobbnak tartott tehetsége lesz. Eközben amolyan „levendulás házasságba” (a házasság olyan formája, ahol valamelyik, vagy mindkét fél a saját neméhez vonzódik, és az „édekelt” felek tudnak is erről) keveredik egy ismert színházi rendezővel, miközben leszbikusként tagja a Sewing circle-nek ahol bőszen csapják egymásnak a szelet hol Talullah Bankheaddel, hol Acosta kisasszonnyal. Színházi karrierje élete végéig töretlen maradt. Az a hír járta róla, hogy bármit el tudott játszani.

Lilyan Tashman (1896-1934)

A némafilmek egykori rekedtes hangú, rókaszemű szépsége amolyan „a végzet bűnös asszonya”-karakter volt. Brooklynban született, egy ideig modellkedésből élt, 1921-ben fedezte fel magának a filmszakma. Meg sem állt hatvanhat filmig. (Hm 66…:-) Különleges hangjának köszönhetően a hangos filmek korszakában sem „vérzett el”. Bár kétszer is férjhez ment, hírhedtté nem házasságaival vált, hanem vad és pazar partijaival és nyílt titokban űzött leszbikus kalandjainak egész sorával. Állítólag bárhol bármikor bármilyen korosztálybeli hölgyet szívesen elcsábított köreiből, híres volt szexuális étvágyáról és diszkréciójáról…(Amiből az is következik, hogy az a bizonyos botránykönyv, melyet Mercedes de Acosta írt meg, még szaftosabb lett volna ala Lilyan Tashman, de hát Lilyan diszkrét volt ugyebár…) 1928-ban találkozik Greta Garbóval és még aznap elcsábítja. Egy darabig elválaszthatatlanok, ám Lilyan rendkívül féltékeny természete és az ebből következő veszekedések Garbo türelmének és egyben kapcsolatuk végét is jelentették. Lilyant nagyon megviselte a szakítás. Ezután ő is egy levendulás házasságba keveredett, férjével vad, pazar és extravaganciától sem mentes összejöveteleket tartva Beverly Hills-i otthonukban. A „black and white” partik előképeként egyszer pl. malibui otthonát pirosra és fehérre festette, egész a vécépapírokig és persze vendégeit is megkérte, hogy e színbe öltözzenek…Mintha érezte volna, hogy gyorsan és színesen kell élni, hamarosan rákot állapítottak meg nála, egészségi állapota rohamosan romlott. Fiatalon, 37 évesen halt meg.

Talullah Bankhead (1902 – 1968)

Amerikai színésznő, talk-show háziasszony és életművész. Amerikában született, már első „szerepét” sem akárkik nézik meg: a Wright-fivérek! Miután megnyeri egy mozi magazin szépségversenyét, New Yorkba megy szerencsét próbálni. Hamarosan meg is találja a siker. Meg a kábítószerek…Nemcsak szépségéről, de szókimondó természetéről is híres. Nem szereti a kötöttségeket. A szexben sem. Mindent kipróbál és mindenkit. Mindkét nemet. Közben sorra aratja filmes és színpadi sikereit, mert azért igen tehetséges is. Először Angliában fut be. A West End-en hamarosan egyike a „legfamesebb” személyiségeknek. Arról is híres, hogy autójával folyton eltéved London utcáin és ilyenkor mindig megkér egy taxist, hadd kövesse…1931-ben visszatér az USA-ba, egyenesen Hollywoodba, ahol filmeket forgat, eközben szabadidejében vad parikat ad, olyanokat, ahol a hírek szerint „nincsenek határok”. A forgatások és a filmcsinálás untatja, egyedül a pénz miatt vállalja a szerepeket. Közben rákap az alkoholra is, miközben insomniában szenved. Mégis: azon kevesek közé tartozik, aki még a ’40-es években is forgat (pl. Hitchcock-kal) és amikor már túl van fénykorán, komikai vénáját meglovagolva ügyesen vált egy új, akkor virágozni kezdő műfajra: népszerű rádiós majd televíziós show-műsorok háziasszonya lesz. Hogy kik feküdtek ezalatt az ágyába?: Greta Garbo, Joan Crawford, Marlene Dietrich, Eva Le Gallienne, Katharine Cornell, Alla Nazimova, Mercedes de Acosta (nahát, mindenki itt van aki számít…:-) Hogy csak a hölgyeket említsük. Mert persze számos férfival is volt viszonya (pl Billie Holiday az ismertebbek közül).

Miután gondolom mindenkinek, aki e cikket olvasta már kissé zúg a feje a sok névtől és a ki-kivel-mit-miért-hogyan-októl, ígérem, következő alkalommal képzeletbeli ollómmal minimál-szereplősre kurtítom a témát…Már amennyire ez lehetséges:-)

Addig is Mercedesünk tiszteletére zengjen a legjobb leszbikus hangtól leghíresebb song-ja: (a klip képi világáért nem vállalok felelősséget:-)

 

Címkék: leszbikus sewing circle alla nazimova jean acker dorothy arzner eva le gallienne ona munson katharine cornell lilyan tashman talullah bankhead

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://cafeleszbosz.blog.hu/api/trackback/id/tr892736827

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.